A ruházatunkat minden egyes alkalommal érdemes jól megválasztani, ezalól a háború vagy az összeomlás sem kivétel. Persze teljesen más szabályok érvényesek, jó eséllyel senki nem kéri rajtunk számon, miért nem Louis Vuitton gázmaszkunk van.

A legfontosabb a cipő. Már írtam korábban, hogy jó eséllyel az elsődleges közlekedési mód a gyaloglás lesz, és ez bizony nem megy cipő nélkül. Nem csak helyet változtatunk benne, de ebben fogunk menekülni, vadászni és gyűjtögetni is, úgyhogy a legkevésbé sem mindegy, mit veszünk fel. Mindenkinek ajánlom a túrabakancsot, de nem a divatos márkák annak hívott darabjait. Tessék szépen elfáradni rendes túraszaküzletekbe és megmondani az eladónak, középhegységbe  keresünk bakancsot, napi nagyjábólharminc kilométeres távra. Ajánlani fog valamit, vegyük meg, vagy vegyünk belőle rögtön kettőt, ne foglalkozzunk a minket gyanakodva szemlélőkkel. Majd igazat adnak, ha nekik nem lesz egy sem.

A cipőkérdés természetesen nem ér véget a megvásárlással, rettenetesen fontos a gondos ápolás és a kitaposása. Ez utóbbi tényleg fontos, nehogy olyan helyzetbe kerüljünk, mikor hirtelen hordani kell, és feltöri a lábunkat. Fontos méga cipőfűző kérdése is. Ebből szintén be lehet tárazni nagyobb mennyiséget, de az én javaslatom egy gombolyag spárga. Ahogy fent írtam, nem lesz nagy divatozás, tehát a lényeg a tartós fűző, és a spárga ezt pontosan megadja nekünk.

A cipőkérdés kvintesszenciája, amit soha, de soha ne feledjünk: aki nem tud járni, halott.

Következő pontunk a ruha. Itt mindenkinek el kell tudnia dönteni, mi várható az éghajlaton, ahol él, és alkalmazkodni hozzá, természetesen egy alapszabály maximális figyelemben tartásával: hideg ellen lehet védekezni, meleg ellen nem. Tehát, ha valamire készülünk, akkor az legyen a zergebaszó hideg. Legfeljebb, ha meleg lesz, levesszük a sok vackot magunkról.

Itt jegyezném meg, bár a cipőkre isvonatkozik, hogy ne dobjunk ki semmit, ami még nincs molyok által szétrágva, vagy tökéletesen hordhatatlan állapotban. A nyugati civilizációban megszoktuk, hogy ami szakadt, azt kidobjuk és veszünk másikat helyette, de ez nyilvánvalóan csak addig mehet, amíg van ruhagyártás. Ha többé senki nem varrja meg nekünk a télikabátot, akkor legfeljebb ábrándozhatunk a pár éve kidobottról, amin még csak pár feslés és bolyhosodás volt.

Kiegészítők: röviden mondva, ne legyenek. Őszintén szólva nem tudok elképzelni menthetetlenül szükséges kiegészítőt, de ha valakinek van ötlete, örömmel fogadom. Viszont igen fontos lehet a szemüveg: rövidlátók hátrányban vannak, merthogy olvasni kevésbé lesz fontos, mint távolról felismerni dolgokat. Tehát érdemes készülni szemüveggel, vagy még inkább szemüvegekkel (kontaktlencse nagyon bonyolult az ápolása miatt, arra nem is térnék ki ennél bővebben). Válasszunk egyszerű keretet, amit magunk is tudunk javítani, plexi lencsével, mert az nem törik, csak karcolódik, és egy karcos lencse még mindig jobb, mint egy száz darabra tört. Esetleg el lehet menni szemműtétre, de megmondom őszintén, én azt nem tudom kifizetni, valamint volt egy komám, akinek nem sikerült, ezért több dioptriát romlott a látása. Én jobban szeretnék biztosra menni, jelszavam a szemüveg. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.