Jó szakács vagy? Miket szoktál főzni? Én hobbiszakács vagyok, néha főzök valamit, de inkább a saját szórakoztatsomra, nem a család etetésére. De persze vannak tökegyszerű ételek, amiket nem tart sokáig megcsinálni, egyszerűek, finomak, mint mondjuk a rántott hús szalmakrumplival.

Szokatlanul vidám felütésemet egy kérdéssel szeretném azonnal visszasüllyeszteni a blog megszokott nyomorúságos hangulatába: melyik alapanyagot tudod bármikor felmutatni? Legyen a példánk a rántott hús, mondjuk ne legyünk nagyon elegánsak, semmi borjúbécsi, csak egy jó vasárnapi ebéd, sertésből. Az alapanyagok: maga a sertéshús, nyúzva, kicsontozva, liszt, tojás, zsemlemorzsa a panírhoz, zsiradék és megfelelő hőfok a sütéshez. A sertéshúshoz kell valaki, optimális esetben az éhes ember, aki eltartja annak eredeti tulajdonosát, Dezsőt, és ha kell, megböki és feldolgozza. Ha Dezső nem a miénk, lophatunk vagy kereskedhetünk a húsáért. A liszthez kell valamilyen gabonaféle, amit termeszteni kell, méghozzá hónapokig, és amíg megérik, valamit ennünk kell. Ha megérett, le kell aratni, feldolgozni lisztté, ez sem olyan egyszerű, mint ahogy a boltban becsomagolva kinéz. A tojáshoz kell valami, ami kitojja, optimális esetben a tyúk. A tyúkot, hasonlóan a malachoz, tartani kell, optimális körülmények közt, kakassal együtt. A zsemlemorzsát talán nem részletezném ennyire, boncoljuk csak nyelvtanilag, kibukik a zsemle, mint szótő, és elmélkedjünk, hogyan jutnánk hozzá, ha nem lenne a sarki pékség.

Felkészülésnek ajánlatos bármelyik ételünket otthon, vendégségben, étteremben vagy menzán felboncolni alapanyagokra, átgondolva, melyik milyen utat járt be, mire elénk került. Amennyiben kicsit még akarunk rontani a kedvünkön, együnk mindent a fejünkben azzal a gondolattal, hogy ezt most ettük utoljára.

Ennél sokkal jobb felkészülés viszont, ha beszerzünk egy növény és gombahatározót, és beseggeljük, amennyire csak lehet. Utána kirándulásnak álcázva gyakorlunk, amit csak meglátunk, elmondjuk magunkban a nevét és felhasználhatóságát. Kezdjünk el gombákat szedni, de még ne együk meg azonnal, vizsgáltassuk be, jól sikerült-e az aratás, és csak zsinórban a huszadik hibamentes családi lakoma után könyveljük el magunkat gombaszakértőnek.

Vigasztaljon mindeközben bennünket a tudat, hogy ha minden balul üt ki, és már a remény csíráit is régen megettük, a megfelelő gombával az egész családunk szevedéseit véglegesen lezárhatjuk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.